Videón, ahogy eltűnnek a Neptunusz felhői
Augusztus 17-én a csillagászok váratlan újdonságot jelentettek be Naprendszerünk egyik óriásáról, a Neptunuszról: Úgy tűnik, hogy az azúrkék bolygó felhői szinte teljesen eltűntek.
A bolygóról 1994 és 2022 között készült felvételek átnézése után a csapat egy furcsa mintázatot vett észre 2019-től kezdődően. A bolygó középső szélességei körül úgy tűnt, hogy a felhőborítás elkezdett elhalványulni. Végül a felhők teljesen eltűntek, írja a Space.com. A videó ugyanezen a linken tekinthető meg.
“Meglepett, hogy milyen gyorsan eltűntek a felhők a Neptunuszon”, mondta Imke de Pater, a Kaliforniai Egyetem emeritus csillagászprofesszora és a tanulmány szerzője. “Lényegében azt láttuk, hogy a felhőaktivitás néhány hónap alatt csökkent”.
A felfedezésen felbuzdulva de Pater és kutatótársai úgy döntöttek, hogy mélyebbre ásnak a témában. A válasz pedig egy elég hihetetlen magyarázat. A csapat szerint valószínű, hogy a Neptunusz felhői összefüggnek azzal, ahogyan Napunk viselkedik 11 éves aktivitási ciklusa során.
A Nap lenne a hibás?
A napciklus lényegében arra utal, ahogyan napunk mágneses mezői változnak az idők folyamán, pontosabban 11 év alatt.
A Nap lényegében gömb alakú óceán, amely töltött részecskékből, közösen plazmának nevezett anyagból áll, ami azt jelenti, hogy a szerkezete áramlik és formálódik. Az ilyen mozgással együtt a Nap mágneses mezői, amelyek közvetlenül kapcsolódnak ezekhez a töltött részecskékhez, összekuszálódnak.
Ahogy ezek a mezők ‘összegabalyodnak’, egyre nagyobb “feszültséget” gyakorolnak a csillagunkra, amíg az már nem bírja tovább. Ekkor 11 évente, újraindításként a Nap mágneses mezői megfordulnak, vagyis az északi pólusból déli pólus lesz, és fordítva. Onnantól kezdve a történet pedig megismétli önmagát.
Ez alatt a 11 év alatt azonban másfajta dolgok is történnek a mágneses mező megváltozása miatt. Például a mágneses mező csomói a napkitörések számának és intenzitásának növekedéséhez vezethetnek. Ezek a kitörések olyan erősek is lehetnek, hogy még a Föld körül keringő műholdakat is könnyen megzavarják. Gyakran járnak együtt a napplazma óriási kitöréseivel, az úgynevezett koronakidobódásokkal, amelyek olyan töltött részecskékkel árasztják el bolygónkat, amelyek átmeneti mini-kimaradásokat okoznak a kommunikációs vonalakban.
De ami a csapat Neptunusz-elemzése szempontjából a legfontosabb, az egyik ismert jelenség, amely a napciklus alatt történik, hogy a Nap egy csomó ultraibolya sugárzást bocsát ki, amikor mágneses mezői átalakulnak. Tekintettel arra, hogy a Nap milyen hatalmas tömegű, a kutatókat idézve ez a sugárzás ‘elárasztja’ a Naprendszer többi részét.
Ezek alapján hihetőnek tűnik, hogy ez az egész helyzet hatással lehet egy-két bolygóra. Köztük a Neptunuszra is, annak ellenére, hogy a távoli, szeles bolygó mintegy 4,5 milliárd kilométerre van csillagunktól.
De mi lesz a Neptunusz sorsa?
A Neptunusz felhőzetének feltárásához a kutatócsoport 30 év lenyűgöző képeit gyűjtötte össze a bolygóról, amelyeket nagy teljesítményű obszervatóriumok, köztük a NASA Hubble űrteleszkópja és a Hawaii-szigeteken található W. M. Keck Obszervatórium készített.
Azt találták, hogy egyértelmű összefüggés van a Neptunuszon található felhők száma és a napciklusok időpontja között. Pontosabban, körülbelül két évvel a ciklus csúcspontja, vagyis a mágneses mező felborulásának fő eseménye után a Neptunuszon szilárd felhőzet volt látható. A csúcspont után tűnt úgy, hogy a felhők elhalványulnak a bolygó hidrogén-, hélium- és metánlégköre felett.
Ezek a figyelemre méltó adatok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a Neptunusz felhőtakarója korrelál a Nap ciklusával, mondta de Pater.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban
A kutatók szerint egy amerikai vulkán egyre közelebb van a kitöréshez
Egy halálos táncot járó csillagpár a közelünkben fog felrobbanni
Furcsa, római kori temetkezést találtak Dunavecsén
Minden kék szemű ember ugyanazon őstől származik